A TÁMOP 3.1.4B-13/1-2013-0001.számú „Köznevelés az iskolában” című pályázat -Partnerség és hálózatosodás modul- című pályázat keretében

a Kondorosi Csárda előtti téren 2015.május 13-án közösen táncoltunk egyet.

Ovisok, alsós iskolások és felső tagozatos diákok kísérőikkel, az Szülői Munkaközösség  tagjai is csatlakoztak a „villámcsődületbe” Egriné Évi tanító néni tánclépéseit utánozva .

A kiválasztott zene jól tükrözte, milyen hangulattal láttunk neki a feladatnak - Pharrell Williams: Happy című dala.

Aki nem kapcsolódott be, az is vidáman nézte az eseményt.

A spontán módon megvalósított flashmob mosolyt csalt a közel 100 gyerek, felnőtt és járókelő arcára. 

A kompetencia alapú oktatás célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek – nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítására törekszik. 
„Kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük.” (suliNova)

Az innováció tartalma:

               A szövegértés-szövegalkotás tanmenet kidolgozásában többféle taneszközt vettünk figyelembe. A tanulók rendelkeztek Alföldy Jenő: Irodalom 5. osztályos tankönyvével és Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit: Beszéd és írás tankönyvével, tehát az ezekben található tananyag kézzelfogható volt,  s a programcsomag anyagával összekapcsolva kellett kidolgozni az évi tanmenetet. 

 

              Ezen kívül figyelembe kellett venni azt is, hogy a magyar órák fele nem szakrendszerű órákra volt szánva.

              Ugyanakkor törekedtünk az új tanulási eljárások alkalmazására, az IKT megfelelő arányú alkalmazására.

             Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése rendkívül fontos, ezért erre a területre igen nagy hangsúlyt fektettünk.

Az innováció tartalma:

                A tízesátlépés előkészítésének célja, hogy az elsős tanulók eligazodjanak a számok számrendszeres alapjaiban, tárgyi tapasztalatokat szerezzenek, matematikai absztrakciókat végezzenek.  

              Analógiákat alkalmaznak 1-es, 10-es, 100-as számkörben. A gyerekek cselekvő tapasztalatot szereznek, tárgyi, manuális tevékenységet végeznek. A matematikai ismeretek spirálisan bővülve az előrehaladást szolgálják. Alkalmazzák a 10-re pótlást és a 10-hez adást.

              Az órákon tudatosan működtetjük az érzékszerveket. A megfigyelt viszonyt, tulajdonságot a tanulók kifejezik szóval, tevékenységgel. Fejlesztjük a feladattudatot, a kommunikációs képességet.

A projekt lakóhelyünk történetének alaposabb megismerését segíti elő. Tanulóink ismereteket szerezhetnek településünk jelentőségéről. Előzetes feladatként csoportonként gyűjtőmunkát végeznek a község életében kiemelkedő személyiségek életéről, a fontosabb épületekről. A helytörténeti ismeretek tanításának a szociális és állampolgári ismeretek kompetencián belül – már kisiskolás korban is – alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, valamint az önálló ismeretszerzés és tanulás.

Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók megismerjék településük múltját, történetét, az itt élő népeket, népcsoportokat. Tájékozottak legyenek a település történetének egyes szakaszaiban. Ismerjék a fontosabb eseményeket községük múltjában. Tisztában legyenek a lényeges fejlesztésekkel, beruházásokkal, innovációkkal.

Alkalmasak legyenek az önálló jegyzetelésre, gyűjtőmunkák készítésére, a gyűjtött adatok rendszerezésére.

Az általános iskola 5. évfolyamán töltöttek egy hetet erdei iskolában a gyerekek a dévaványai bemutató központban. A program jellegénél fogva kiemelt figyelmet fordít az Alföld élővilágára, a természetes növényzetre, a nemzeti park állataira, különös tekintettel a túzokokra.

A vízi világot is megfigyelték mikroszkóppal és a makroszkópikus élőlényeket is tanulmányozták. Kerékpártúrán távolabbi helyekre jutottak el. A hét folyamán a tanulók naplót vezettek, megörökítették tapasztalataikat, élményeiket. A gyermekek szociális kompetenciáit, szövegértés-szövegalkotás kompetenciáit, valamint IKT-s kompetenciáit is fejlesztettük. Az irányított szabadidős tevékenységek is fontos információkhoz juttatták a tanulókat.

A kompetencia alapú oktatás bevezetése lehetőséget kínál arra, hogy fizika órán visszataláljunk az Öveges professzor által „kitaposott ösvényre” és kísérletező, tevékenykedtető órákat tartsunk a gyermekeknek. Az úszás, merülés, lebegés fizikai jelenségeit tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek

alkalmazásával ismerteti meg ez a modul. A tanulók önállóan kutatnak, tablót készítenek, kísérleteznek, csoportmunkában elkészítik a tablón megjelenített eszközök kicsinyített, működőképes makettjét.

 természeti környezethez való viszonyulás fejlesztése, közvetlen és tágabb világunkban. Környezet, természet szeretetére, óvására nevelés a környezettudatos magatartás kialakításával.

Célunk az élményszerzés, játékos tapasztalatgyűjtés, tevékenykedtető, kooperatív munkával.

A kondorosi Petőfi István Általános Iskola alsó tagozatán több éves hagyomány az őszi természetismereti hét megrendezése. Próbáltuk mindig kihasználni a falu által kínált természeti lehetőségeket, így alkalmunk adódott különböző növények, állatok megismerésére
anélkül, hogy hosszabb utazást kellett volna tennünk.


Iskolánk udvara és környéke is füvesített, famatuzsálemek és néhány éve telepített bokrok és fák biztosítják az egészséges környezetet tanulóink számára. A főbejárattal szemben virágoskert létrehozását segítették kollégáink, diákjaink és a szülők. Így nem jelent gondot az
őszi virágok megismerése, fák vizsgálata, termések, levelek gyűjtése.

A felvételi eljárás során a szövegértést és logikai készségeket mérik fel elsősorban. A szövegértés képessége rendkívül fontos, hiszen semmilyen tantárgy tanulása nem képzelhető el e nélkül. A kompetencia alapú oktatás során az általános iskolában fejlesztjük az anyanyelv használatával kapcsolatos kompetenciákat, szövegértési kompetenciát, kommunikációs kompetenciát.

A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges a nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvnek kommunikációs közegként, eszközként és társadalmi jelenségként való értelmezése, annak felismerése, hogy a nyelv rendszer, és a nyelv anyanyelvként való birtoklása tartja össze a nyelvközösséget, közvetíti a világra vonatkozó tudást, hagyományt. A nyelvi kultúra fejlesztése birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét is.