NTP-MTI-13-0155-Farmatek

A Nemzeti Tehetség Program keretében az Emberi Erőforrás Minisztériuma pályázatot hirdetett. A pályázat „A matematikai, a természettudományos és a műszaki, informatikai kompetenciák, valamint a szakmatanuláshoz szükséges kompetenciák erősítése a köznevelési intézményekben” címmel jelent meg. Az iskola „Farmatek” pályázatával sikeresen indult.

A program célja volt:

Megismertetni a tanulókat a régióra jellemző szakmákkal, melyek gyakran küzdenek a jól képzett munkaerő hiányával. Betekintést nyújtani ezen foglalkozások kulisszatitkaiba, elismert vállalkozók, szakemberek segítségével. Felhívni a gyerekek figyelmét az egyes szakmák szépségére, gondjaira.
Megmutatni a diákoknak, hogy a matematika milyen mélyen szövi át mindennapi megoldandó problémáinkat.
Megismertetni a diákokat a település hagyományaival, hagyományos foglalkozásokkal és megpróbálni a tehetséges gyerekeket a településhez kötni, csökkentve ezzel az elvándorlás okozta károkat.
Megismertetni a diákokat a település hagyományaival, hagyományos foglalkozásokkal és megpróbálni a tehetséges gyerekeket a településhez kötni, csökkentve ezzel az elvándorlás okozta károkat.

Tevékenységeink voltak:

A program keretén belül voltunk üzemlátogatáson a Szarvasi Mozzarella Kft-nél, a kondorosi Fríz-Tej Zrt-nél, a Takarékszövetkezetben, a Malom Áruházban, a Tüzép Telepen, valamint házi sajtkészítést is végig nézhettünk.
Elkészítettük egy egész farm makettjét kartonpapírból.
A gyerekek készítettek sajtot.
Elkészítettük egy 20 szarvasmarhát tartó tehenészeti farm felépítéséhez és állattartásához szükséges költségek tervét.
Megnéztük, milyen hitellehetőségeink vannak.
Majd mindezeket előadások, bemutatók és kóstolók kíséretében az iskola többi diákjának is megmutattuk.

Néhány gondolat a programban résztvevő diákoktól:

„Délután kettőkor a suli parkolójából autóval indultunk a Mozzarella Kft-be. Mi Ildikó nénivel mentünk. Mikor odaértünk Monir bácsi már szaladt elénk. Bevezetett minket az üzembe, ahol megcsapott a sajtillat. Néhány alapvető szabály után, felvettük a védőruhát. Na és akkor kezdődött a mennyország. Bárhová néztem mindenhol sajt volt. Láttam, ahogy gyártották, kötözték, csomagolták…Egy kedves néni fogadott minket a laborban. Bevezetett a sajtgyártás kémiai világába. Kísérleteztünk, amit én nagyon élveztem. Ezután ettünk, majd mindenki bánatára vége lett a csodának.” /Melis Zsuzsanna/

„Egyik délután a Fríz-Tej Zrt-be mentünk, ahol egy magas bácsi kedvesen fogadott. Elbeszélte nekünk az üzem történetét, dolgozóiról, valamint néhány termelési adatról is informált bennünket. Ami személyes élményem volt, az az, hogy hiány van inszeminátorból. Megemlített engem is, hogy az a magas, barna gyermek jó lenne inszeminátornak a hosszú karjaival. A tanárok el kezdtek nevetni, csak mi nem értettük, hogy miért. A baj forrása az volt, hogy nem tudtuk mit csinál az ezzel a szakmával dolgozó ember. A túra közben elmagyarázták nekünk, és azt nem tudom, hogy „Mi leszek, ha nagy leszek?”, de azt tudom, hogy inszeminátor nem.” /Szappanos Ádám/

„Itt láttunk sok-sok tehenet,de mindenkinek a kisbocik tetszettek a legjobban. Néztünk 3-órás bocikat is. Bár fejést nem láttunk, de bemehettünk abba az épületbe is ahol fejik a teheneket. A bácsi aki körbevezetett nagyon kedves volt, és még csokit is kaptunk tőle.” /Kasnyik Eszter/

„Ramónáék felajánlották, hogy megnézhetjük, ahogy házilag készítik a sajtot. Az anyukája miközben csinálta, mondta is hogyan készíti. Mi választottuk ki, hogy milyen ízűek legyenek a sajtok. Az egyik paprikás, a másik pedig fokhagymás lett. Mikor végzett Ramóna anyukája, megkínált minket bodzaszörppel, ami nagyon finom volt. A sajt másnap lett kész, amit az iskolában meg is ettünk.” /Kasnyik Eszter/

„A szakkörön elérkeztünk a makett készítési programhoz. Ennek az volt a lényege, hogy megterveztük egy tehenészet épületeit, minden egyes hozzátartozó részével, pl. fejőház, itató, siló….Első lépésként megnéztük a tervrajzát, majd csoportokat alkottunk, és a szétosztottuk közöttük a különböző épületeket, majd a tanár úr megadta a mérési adatokat, ami alapján meg kellett csinálni a makettet. Annak a csoportnak, amelyiknek én is a része voltam a víztározó hengert és a vályút készítette. Egészen jól sikerült.

Ez egy nagyon jó program volt, mert mindenki beleélte magát, hogy saját tehenészetét tervezi.” /Petrovszki Zoltán/

Két délután az iskola konyhájában sajtot készítettünk. 34 l tejből 5,1 kg sajtot csináltunk, ebből egyik része sima lett, de készült olívabogyós, és borsos is. Egyik nap Monir bácsi, a másikon Ramóna anyukája segített. Nagyon jól sikerültek, el is fogyott mind. /Nagy Renáta/

„A pályázat érdekében a Malom Műszaki Áruházba is ellátogattunk. Rómer Péter megmutatta nekünk a sokféle csövet, építési anyagot. Mikor már tudtuk, hogy mi melyik micsoda és mire jó, akkor bementünk és Peti elmondta, hogy mi mennyibe kerül. Vásároltunk is dolgokat a sajtprésünkhöz.” /Csicsely Ramóna/

„Az egyik csütörtök délutánon a Kondorosi Takarékszövetkezetbe mentünk Robi bácsival. Egy kedves néni felvezetett minket egy terembe, ahol hosszan beszélt nekünk. Megmutatta, hogy milyen hitelek vannak, és azok közül a hitelek közül nekünk melyiket érdemes felvenni. Elmagyaráztuk neki, hogy kb. mennyi tehenet szeretnénk vásárolni, és mekkora terület kell. Ő pedig elmondta, hogy a bank mennyi hitelt tud maximum, illetve minimum adni. Kaptunk szemléltetésnek papírokat is, amelyeket hazavihettük. Voltak kérdéseink, amelyeket bátran feltehettünk és érdekes válaszokat kaptunk rá. Mi kb. 20.000.000 Ft-ot szerettünk volna hitelben kérni. Azt is megtudtuk, hogy mennyit kell fizetni egy hónapban. Voltak olyanok, akikben az is felmerült az elején, hogy tényleg veszünk-e teheneket. Ezen mindenki jót nevetett.” /Melis Anna/

A program sikerességét elősegítették: Agbaria Monir, Csicsely Jánosné, Krajcsovicz Mihály, Rómer Péter, Tokár Jánosné. Köszönet lelkiismeretes munkájukért.

Rideg Ildikó, Barna Róbert

Köszönet támogatóinknak:

Farmatek pályázat