Június 6-án, a határátlépés után Nagyszalontán megálltunk Arany János szülőházának helyén, ahol közös fényképet készítettünk, s röviden tájékoztattuk a gyerekeket a hely jelentőségéről. Az Arany János Múzeumban megtekintettük az állandó kiállítást és meghallgattuk Darvasi Zoltán igazgató úr mintegy 40 perces előadását.

Késő délutántól estig a helyi sportpályára szerveztek nekünk közös programokat a helyi fiatalokkal. Volt focimeccs, fafaragás-bemutató és gyakorlás. Megvendégeltük a tárkányi barátainkat helyben sütött töltött lángossal. Több, mint 200 fogyott... A focimeccset az idén a tárkányiak nyerték 3 góllal. A program végén a tárkányi fiatalok néptánc bemutatót tartottak, majd közös táncházzal (táncudvarral) folytatódott az est.

 

Június 07-én délelőtt a köröstárkányi iskola igazgatója, Antal Rózsa köszöntötte a diákokat és kísérőiket, majd átadta a csoportot Szatmári János helytörténész, író, tanárnak, aki egy órás, vezetett helytörténeti kirándulásra vitte a csapatot. Először szülőfalujába, Kisnyégerfalvára sétáltunk át. Útközben mesélte el az 19-es véres eseményeket, amikor valakiknek magyarságuk miatt kellett meghalniuk. Visszatérvén Tárkányba, a 19-es emlékműnél közel 100 ünneplőbe öltözött fiatal körében tartottuk meg megemlékezésünket, koszorúzásunkat.

Délután a biharrózsai működő vízimalmot tekintette meg csapatunk, de igazán érdekes program a magyarremetei, Árpád-korban épült templomban tett látogatásunk volt. A templom lelkésze, Szigeti Ferenc fél órás előadásban ismertette a templom történetét, s a mostanság feltárásra került 800 éves freskók rejtelmeit. Előadását tanítói célzatú mondanivalóval is fűszerezte - reméljük, halló fülekre talált.

Este szálláshelyünkön találkoztunk a révi tanulókkal. Közös focimeccset játszottunk a strandfoci-pályán, volt fürdés, beszélgetés, játék.

 

Június 08-án hosszú útra indultunk. A tordai kiruccanás 300 km-nyi út megtételét jelentette. De megérte! A tanulók visszajelzései alapján az egyik legérdekesebb programelem volt. Különös élményt jelentett a szakszerű tárlatvezetés, melyet Lovász Attila helyi idegenvezetőnek köszönhettünk.

A szálláshelyre vezető úton Csucsán álltunk még meg, az Ady-emlékháznál. Itt megnéztük az 500 éves fatemplomot, s az Ady-emlékházat. Sajnos, csak kívülről, mert éppen zárva volt.

Vacsora után, félhomályban kirándulni indultunk a Nagy Magyar-barlanghoz. Egy 40 perces sétával küzdöttük le azt a hegyi ösvényt, melynek megtétele során háromszor is találkoztunk kígyóval. (A leírás alapján, a helyiek szerint viperákkal...). Ezek után a bátorságpróbának azt a részét, melynek során sötét erdőben kellett volna megtenni egyesével egy 200 méteres utat - nem mertük bevállalni. Így is elég izgalmas volt a megáradt Sebes-Körös fölötti lengőhídon átbotorkálni.

 

Június 09-én, kirándulásunk zárónapján reggeli után indultunk haza, de út közben volt egy tervezett megállónk Réven. (Egy meglepetés programot is biztosítottunk diákjainknak: egy órára megálltunk a La contele Dracula szálloda tekepályájánál.) A révi cseppkőbarlangot nem hagyhattuk ki. Biztonságos megtételében segítségünkre voltak a révi diákok, akik nagy helyismerettel bírtak a terepen és a Zichy-barlangban is.

A túráról visszatérve a révi református lelkész és nőegylet jóvoltából finom bográcsos várt minket, amit a helyi magyar alpolgármester közreműködésével a művelődési házban költhettünk el. Ezt követően indultunk ténylegesen haza, s érkeztünk meg Kondorosra a kora esti órákban.

 

A program időzítése a nemzeti összetartozás napjának szem előtt tartásával került megvalósításra.

Amennyiben beszámolónk felkeltette a kedves olvasó érdeklődését, kérem, tekintse meg a programról összeállított fotógyűjteményt.